Miközben fél térdre rogytak a kormányhivatalok ügyfélszolgálatai a munkaerőhiány miatt, miközben több ezer pedagógus hiányzik az állami tanintézetekből, egyre katasztrofálisabb az orvoshiány, és egyre nő a hivatásuknak hátat fordító rendőrök száma, a kormány ragaszkodik a nyugdíjas korú közalkalmazottak és köztisztviselők egy részét – és családjaikat – sújtó, embertelen és az Európai Unióban egyedülállóan diszkriminatív törvény fenntartásához: az érintettek a nyugdíjkorhatár betöltését követően, további foglalkoztatásuk esetén kötelesek kérvényezni nyugellátásuk felfüggesztését.
(A képen a Budapest Főváros Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Főosztály Fiumei úti épülete előtt megszokott, nyitás előtti sorállás látható. A szerző felvétele.) A kormány képviselője az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt azzal magyarázta a bevezetőben körülírt jogalkotási pornográfiát, hogy annak célja: „a Magyarországgal szembeni túlzott deficit eljárás elkerülése”.
A nemzetközi bíróság első fokon eljárva egyhangú döntést hozott, megállapítva, hogy a szégyenletes törvény sérti az emberi jogok európai egyezményét. A túlzott deficittől rettegő kormány fellebbezést nyújtott be az ügyben, amelyben végül politikai döntés született: a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az abszurd törvényt vitató magánszemély „késve nyújtotta be” a jogszabály diszkriminatív jellegére vonatkozó kifogását, ezért másodfokon elutasította a keresetet. Ehhez a badarsághoz csak annyit: a kereset benyújtására éppen az adott okot és lehetőséget, hogy a vitatott törvény nyilvánvalóan diszkriminatív.
Akit a kérdés részletesen érdekel, annak azt javaslom, hogy olvassa el a Magyar Alkotmánybíróság vonatkozó állásfoglalásához, Stumpf István alkotmánybíró által benyújtott különvéleményt. Stumpf István, aki időközben kitöltötte hivatalát, amelyben nem tartóztatták őt, részletesen kifejtette és bizonyította, hogy ennek a szégyenletes jogszabálynak jogállami körülmények között nem lett volna szabad megszületnie. Most ott tartunk, hogy példának okáért a nyugdíjas Pintér Sándor, a kormány egyik legvagyonosabb tagja, és az ugyancsak nyugdíjas Kásler Miklós a szintén érintett Harrach Tamás KDNP-s politikussal együtt minden hókusz-pókusz nélkül jogosultak a nyugellátásukra a havi fizetésük mellett… miközben a mezei magyar közszolgák ezrei kötelesek lemondani a nyugellátásukról, ha továbbra is szeretnének a hivatásukban dolgozni. Az adott körülmények között az is teljesen természetes, hogy Pintér, Harrach és Kásler urak ezekben a napokban a minimál nyugdíjból tengődő páriák mellett maguk is várhatják, és át is veszik a kormány kilencezer forintos könyöradományát egyszeri közüzemi díjtámogatását, hogy könnyebben fizethessék ki a világpiaci ár háromszorosáért nyújtott gázszolgáltatást.
Nem kétséges, hogy valami nagy, nagy deficit alakult ki itt nálunk, amit a magyar emberek kormányának csak nem sikerült elkerülnie. Súlyos hiány jött létre a jogállamiság legalapvetőbb feltételeiből, jogbiztonságból, közteherviselésből, emberségből, szolidaritásból, tisztességből, az egymás iránt érzett felelősségből. Legfőképpen pedig: a felelős kormányzásból. (-n-a)
